Füzesi Zsuzsa, a meserajzoló...
Az irodalom új megközelítési módja ahogy Füzesi - népszerűségét felhasználva - a legjobb irodalmat juttatja el a gyermekekhez. Gyermekirodalmunk világraszólóan gazdag. Alkotói legjobb íróink-költőink. A meseirodalom külhoni klasszikusait mindig a legrangosabb műfordítóink tolmácsolták. A magyar népmese és mondókakincs világa is szinte kimeríthetetlen. „Szerettem olvasni - vallja - , számomra a legszentebb művészet az irodalom, mely illusztráció munkásságom kincsesbányája." Ő maga is szerzői munkára vállalkozott, amikor a gyermekkorából magával hozott mondókákat foglalta könyvalakba. Azóta olvasói is küldik a régi mondókákat.
Korkövetelmény, hogy a léleknevelés is megjelenjen az iskolai mindennapokban. Magyarországon ma jóformán nincsen lélekkuitúra, pedig a lelki egészség is olyan fontos, mint a testi. Zsuzsa asszony korszerű alkotóművészi gyakorlatában nem megkövesült szépirodalmat, hanem belsővé, élővé tehető szellemi táplálékot, lélekvezetést ad a gyermekirodalom segítségével. Rajzművészete a belülről megélt irodalmat fejleszti, önismeretet teremt. Szélesíti a kisgyerekek látókörét, az egészséges világképük kialakulását. Önállóbb gondolkodásra serkent és - természetes következményként - fejleszti a kreativitást. A költészet a képzőművészetben bevezetés a képzelet birodalmába. A szülők mesemondása-olvasása segíti a kicsik fejlődését.
A 15 évvel ezelőtt megjelent első könyve - mely a szülök és nagyszülők közt is osztatlan sikert aratott - (József Attila: Altató = 100 ezer példányban!) óta máig 65 önálló kötet illusztrációja (legtöbbje újabb és újabb kiadásokban, itthon és külföldi fordításokban is,) a kis olvasók több százezres táborához jutott el. Hiszen Grimm, Andersen, Gárdonyi, Petőfi, Szabó Lőrinc, Zelk, Simon István, Móra Ferenc, Várnai Zseni, Kormos István, Babits, Weöres, Kolozsvári Grandpierre és több kortárs szerző könyveinek rajzos megjelentetése egyenként 100 - 100 ezres vagy még e feletti példányszámokban láttak napvilágot. Párját ritkító alkotói, teremtői sikersorozat. Példa értékű, elismerésre méltó tett!
Füzesi Zsuzsa remekbekészült rajzai sokszínűen pompáznak. Nyomdákban csak igen jó minőségű, papíron lehet megközelítően azonos színekkel visszaadni. Az ilyen papír nagyon drága. Egyegy könyvéhez néhány tonnára van szükség. A kiadók ezt nem tudják finanszírozni. A könyvek ára már most is borzasztóan magas, sokak számára megfizethetetlen. Ezért kényszerűségből rosszabb minőségű papírra nyomják. - „Amikor izgalommai várt új könyvemet a kezembe veszem - mondja a szerző - legszívesebben elbőgném magam. Néha meg is történik! Ezúton kérek mindenkitől bocsánatot..."
Vigasztalásként megadott, hogy az országban egyre több helyen rendeznek kiállítást (olvasó - „író"-rajzoló találkozóval egybekötve) az eredeti grafikáiból, eddig 40 alkalommal. Ilyenkor láthatja a közönség Füzesi igazi színeit, amikor is a mintegy négyezer illusztrációjából 60-65 darab látható a kiállítóterem tárlatán.
Az utóbbi évtizedekben új kifejezéseket tanulhattak azok, akik a kortárs képzőművészet változásait figyelemmel kísérik. A képzőművészetnek mindig újabb kifejezési eszközei lettek a technika legújabb találmányai: a fotó után a mozgókép, a film, majd a videó, a fénymásológép vagy éppen a komputer, a digitális technika. Füzesi Zsuzsa művészi értékeket teremtő munkássága kialakulása kezdeti lépéseitől is több lehetséges megközelítési irányt vett egészen a mostani alkotói periódusáig. Természetesen sok munka, nehézség és lemondás árán. Szeretet, hit, akarat kell az élethez, és minden valóra válhat, mint az ő könyvei is.
Eredetileg üvegtervező iparművésznek készült. Budapesten, 1958-ban érettségizett a Képző és Iparművészeti Gimnáziumban, de az élet úgy hozta, hogy rajzfilmekkel folytatta. A világhírű magyar animációs filmművészet legsikeresebb korszakának vált részesévé. Sok nagydíjas rajzfilmben dolgozott, de az itthon ismertek majd mindegyikében, csak néhányat említve: Gusztáv - Mézga - Pom-Pom - sorozat, Hugó, a víziló, és a csodálatos Vuk, Dargay Attila bűbájos filmje. Zseniális alkotók munkatársa lehetett, mint Gémes József, Nepp József, Richly Zsolt, Gyulai Liviusz, Jankovics Marcell. Huszonkilenc év után rajzfilmrendezőként (Ő rendezte a Nagy Ho-ho-ho horgász c. sorozatot) hagyta el a pályát úgy, hogy évekig mindkét műfajt művelte, de aztán választania kellett. A mesekönyvek mellett döntött, helyesen, hisz 15 esztendő alatt 65 kötethez készített csodás illusztrációkat Füzesi Zsuzsa grafikusművész. A Csodaország köteteket, a Mondókáskönyveket, A didergő királyt, Falusi hangversenyt, az Altatót rongyosra olvassák a gyerekek. Pufók cicákat, kíváncsi kis mókusokat, mosolygós arcokat rajzol a legkisebbeknek. A bélyeggyűjtőknek (1987-ben) az öt címletű Mese-bélyegsorral szerzett osztatlan örömet. Angliától, Németországtól Ausztiáláig aratnak megérdemelt sikert könyvei a szülők és a tanítók körében is. Azonban, - mindig hangsúlyozza - számára a gyerekek szeretete fontos, nem a hírnév.
Kisgyermekeink - határon innen és határon túl - a magyar mondókakincs segítségével jutnak el a versekhez, az irodalomhoz. Szinte a mondókákkal kezd el beszélni, s ismerkedni a ritmussal. A zenéhez is ez az út vezet. „Otthon vagy az óvodában 20—30 mondókát tanulnak meg, — mondja lelkesen a gyermekszívek varázslója Zsuzsa asszony - s én úgy gondoltam, lehetne többet is. Ezért születtek Mondókáskönyveim 5 kötetben- Elérték céljukat, hisz folyamatosan kiadásra kerülnek. Az első Mondókáskönyve most jelent meg tizedik kiadásban.
Meseillusztrációi tisztán megrajzoltak, összetéveszthetetlenek, s néha átlátszik rajtuk, mintha mögéjük rejtőzne. Pontosan a szövegekről szólnak. Szereti, ha rajzfigurái élnek, mozognak. Ez rajzfilmes múltjából egyenesen következik. Tulajdonsága egyszerűség a kifejezésben, és elmélyültség a gondolatiságban és érzésben. Emberi igazságokat hirdet, művészien megjelenít. Munkájának valódi pedagógiai célzata, értéke van. Könyveivel érdemes lenne az UNESCO által meghirdetett pályázatokon is szerencsét próbálnia. Füzesi felfigyelt arra, hogy a mai gyerekek igen eltávolodtak a természettől (és erről a felnőttek tehetnek!). Szeretné, ha nem így lenne. Mit tud tenni? A gyerekeket ért lélekrontó, sokszor durva, harsány videók ellensúlyozására is: megrajzolja, felhívja a figyelmet virágra, fűre, fára, bogarakra, madarakra, négylábú erdei- és háziállatokra. Kedvet ébreszt, hogy a kisgyerek megszeresse a természetet, hogy együttélő közege legyen felnőtt korában is, vigyázzon rá.
Füzesi Zsuzsa Budapesten él, de szülei révén Vas megyeinek vallja magát. „Férjemmel - Róka Gyulával, aki most nyugalmazott főtanácsos - az irodalom hozott össze, és aki szintén vasi gyökerekkel büszkélkedhet, hisz ott született." Az Őrségben van szép házuk, egy arborétumnak beillő kert közepén. Odajárnak pihenni, alkotni.
Megkapó, hogy a Csodaország legújabb (1977) „zöld könyvé"-ben, mely gyermekeknek szól a természet- és környezetvédelemről (írta és szerkesztette Csörgő Anikó, aki értékes alkotótársa és egyik kiadója Füzesi Zsuzsának) a 110. oldalon megrajzolta a tájbaillő őrségi házukat is, amely szavai szerint: „az ország egyik legszebb vidékén" található.
„Minden jót Vasból kaptam - mondja elragadtatással az országos hírű-rangú grafikusművésznő - , de szívem csücske mégis Budán a Hegyvidéki"
Harmincöt éve a főváros XII. kerületében él és alkot. Nevezetesen a Németvölgyi út, majd a Nárcisz utca és mostan a Rácz Aladár utca nyújtott és ád lakóhelyet, szeretett otthont néki és kedves férjének.
Nem csoda, hogy a budai hegyek és az őrségi dombok lankái, zöldellő hajlatai, panorámái, a szebbnél szebb magyarországi tájak ily vonzó, szeretetreméltó életművet teremtenek Füzesi Zsuzsa meserajzoló szívében - lelkében.
A Csodaország vezérlő mottója: Az erdő fohásza, mely mindannyiunkhoz szól: „Ember, én égek kályhádban
téli éjszakákon, (én vetek rád árnyat, üde frisset nyáron,) ágy vagyok, altatód, asztal, jóllakatód,) énbelőlem ácsolsz hajót, vagyok kapud, (ládád, kapanyeled,
orsód, (születtedben bölcsőd, holtadban koporsód,) furó és faragó kedvedben hű társad, (én kérlek: VIGYÁZZ RÁM,) AZ ERDŐT NE BÁNTSAD!"
DR. DOMONKOS JÁNOS - Fővárosi Iskolaszanatórium - Budapest 1999